Bajosan

Végre valahára hosszú hónapok után sikerült összehozni Békéscsabán is az edzést. Tettük ezt izomláztól vonyítva múlt hétvégén, mindkét nap, de jó volt. Ha kicsit többen lenne a csoport, jobban is élveznék a dolgot, de majd májusban jól reklámozunk, addig csak tanulnak. Azonban abba a helyzetbe kerültem, hogy se munka, se pénz… Merthogy: amihez értek is csinálnám is, ahhoz vállalkozói kell valamilyen formában, ami járulékokkal jár, ami nem baj, csak az, hogy egy piackeresés nem havi százezres bevételekkel kezdődik és valahogy nincsen párszázezer mozgótőkém ahhoz, hogy csak úgy lazán fizessem a megfelelő mennyiségű illetékeket, amíg be nem indul a dolog. Fogalmazzunk óvatosan: első 1-2 hónapban örülök ha annyit tudok keresni, mint amennyi az illeték, de ezért meg kell dolgozni. Így egyelőre várom, hogy visszajelezzenek a bábszínházból, hátha ott meglesz a munka. Mindenesetre kezd összeállni a műhelyünk. A hely megvan, emberek, érdeklődők, pártolók vannak, még ki kell deríteni, hogy vajon miként is működik, ha a gyapjút íjfával lazítjuk, aztán már csak két dolog kell: gyapjú és jó idő, mivel minden gyapjúmunkát a szabadban tudunk csak végezni. Ha pedig már ide eljutunk, megvendégelem magam egy takaróval. Olyat még úgysem csináltam. Tervek vannak, orrvérzésig, úgyhogy örülök. Ami pedig mindezeket a politizálós hangoskodásokat illeti: mindenki tudja, hogy baj van, mindenhol. Megoldani nagyon kevesen tudnák, úgy vélem, mivel átléptünk egy határt. Egyre nehezebb is volna mondjuk a légszennyezésről nemzeti léptékben gondolkodni, a globális léptékű értékelhető lépésekre pedig az sanda gyanúm, nagyon sokat kell még várni. Bajom leginkább azokkal van, akik ugrasztanak, uszítanak folyamatosan. Talán fontosabb is volna pl. az afgánok legyakásánál, ha azzal foglalkoznának évente sokmilliárd pénzért, hogy össztársadalmi jólétet próbáljanak kialakítani. Számomra a kapitalizmus ennek az útjába van, ráadásul be is bizonyította a monetáris forma, hogy csak viszálykeltésre alkalmas, a valós gondokat eltakarja. Én viszont érzem a nyakamon, hogy míg pár éve jólesett a Napsütés, addigra most már éget, perzsel. Vékonyodik az ózon. Véleményem szerint ha így folytatjuk, mi leszünk az egyetlen bolygó, ahol eldönthetjük: megfulladunk vagy megsülünk? És minden baj mellett ezt sem kellene elfelejteni.