Az alma és a fája
Április 7, 2009
Kihagytam egy év nemezelést. Nem esett jól. De most, megjött tegnap a rendelt gyapjú, szagát érezve én, akár a boldog eb, ihaj, de még csuhaj is és megyünk majd jól elfelé pénteken és nemezelünk, nem is azolunk, de egy tanyán!
/Értelem on:/ a gépemre megint össszenyaltam valami vírust, hála érte mindenkinek, főleg a fősulis nyomtatós csajnak, aki kacagva közölte a 16gb-s pendriveommal a kezében, hogy ja, egyébként tiszta vírus a gépük! Estére küld a Kedves telepítőt, újrarakjuk, már utálom… Szerintem ez lesz a hobbim, ha így folytatom.
Másrészt azonban furcsa aggodalmak ülnek a buksimon, főként SÁ-val kapcsolatban, aki Berlinben filozofál egy bő hete már.
És le vagyok maradva, festeni kell, meg szakdolgozni, mert tanárom volt szíves két hónap után közölni, hogy egyébként van még munka a dolgozattal. De legalább mondta…
És hogy teljes legyen a kohézió: szeretnék egy macskát, de nincsen szívem panelbe hozni, ám meglehet, hogy biofaluban folytatom napjaimat az ősztől.
Április 12, 2009 at 19:53
Á. Egy újabb gyaur megtér a macskatartók igaz körébe.
Április 13, 2009 at 11:15
Megtértem én már régen, csak nem tudtad. Lássuk be a macska az macska, s mint olyan, nagy arc. Meg egyébként is.
De az biztos, hogy ha én állat lennék, nem tartanék embert a lakásban…
Április 19, 2009 at 17:50
Na igen.
A kutya így gondolkodik: itt van nekem ez az alak, ad nekem enni és inni, megsimogat, törődik velem, menedéket ad – tehát ő az isten.
A macska így gondolja: itt ez az alak, ad ennem és innom, simogat is, törődik velem és menedéket biztosít – tehát én vagyok az isten.
Április 19, 2009 at 17:52
És tényleg.