Így is lehet

Ma volt segélyosztás L.-éknél. Hogy honnan tudom? Már a lépcsőházat elárasztó piaszagot és a bömölő mulátós leszámítva? Lehet találgatni.

No comment.

De miért erre mennek az adóforintok mondjuk az infrastruktúra normailázálása helyett?…

Furcsa találkozás

Már negyedik napja kerestem Ferdinandot, de végül pénteken megtaláltam. Addig munka címén jártam a várost és olyan csodában volt részem, hogy az összes létező csapadékfélét sikerült a nyakamba fogadni. Egyébként is hosszú héten voltam túl, teli balszerencsével, egy céges bulival, egyebekkel. És így futottam bele Ferdinandoba még hétfőn. Egy tangóharmónikán zenélt az utcán, rmmosolygott, visszamosolyogtam, nemsoká már beszélni próbáltunk egymással, több-kevesebb skerrel, bár a mutogatás és a hangutánzó szavak most is jól működtek Mindenesetre összeismerkedtünk, elveszítettük egymást, majd újra találkoztunk és m,egbeszéltük, hétfőn közösen zenélünk majd Debrecenben. Addig is mindenkinek szeretettel ajánlom kiállítását az Incongnitoban.

Néhány új dolog

Két újdonság is várható most a blogon.
Először is helyet adok a Vadlúdnak, aki messzire szárnyallt és embertelen helyzetekben keresi az emberséget. Ír majd talán, hátha…
Másik részről ma végleg elszakadt a cérna. Korábban is írtam L-ékről, de ma bezárták az ajtó az értelem irányában, így nem csak a vad húzásaikról ejtek szót, hanem úgy alapvetően. Ennek oka egyszerű. Miután egyeztettünk, hogy zenész csemetéjük gyakoroljon tíz és dél közt, illetve délután három és négy között, azután ezen időben dübörög a mulatós, ezen kívül is dübörög a mulatós, szemetüket az erkélyünkre hajítják, nem lehet velük beszélni, mert azonnal agresszív módon robbannak, öcsémet már egyszer megfenyegették, mikor annyit kért, hogy halkítsanak, a rendőrség pedig mindezeket nagy ívből… Nos mindezek után, meg az után, hogy ezek az ember-alattiak másfél év alatt köszönni sem tanultak meg, ma egyikük öcsém után szólt, hogy köszönni tud-e. Öcsém válaszolt: minek? Nos, erre kezdtek fenyegetőzni. Innentől kezdve pedig se bocsánat, se megértés. Mi megtettünk mindent annak érdekében, hogy normálisan élhessünk, nem rajtunk múlott. Innentől terítünk, innentől nem mi, mjd a rendőrség megy fel beszélni velük és pont. És mielőtt bárki az orromra koppint, hogy cigányozni fogok, jelzem, egy másik cigány család nagyon is normálisan él itt a házban és egyenesen kedvelem őket.
Na, nagyon felhúzott a dolog!

A kecskét megettük a káposztával

Lement az év utolsó nagyobb szabású fellépése,a kötelező érvnyű demecseri. Sajnos szombaton dolgoztam, így csak egy nappal a többiek után tudtam lemenni, konkrétan szombat délután. A Király várt ránk, volt hangulat a tetőnek a fokán, ámultunk, nyeltük a port tonnaszámra, majd előkerült Tomi jóvoltából az almapálinka ésű, amitől aztán kis csoportban hajnalig mélylelkiztünk, mielőtt még rövid, de annál ittasabb álomra hajtottuk volna busa fejünket a számunkra szállásul kijelölt bölcsőde kemény padlaján. Nem aludtunk sokat, de legalább nem volt meleg. Utóbb tudtam meg, aznap éjjel egy polgárőrt tőlünk nem messze fejberúgtak, mert egy suttyóra mert világítani. Ezúton is hadd fejezzem ki együttérzésemet.
Másnap aztán egyik részről másnap volt, másik részről pedig kiéltem a kölykökön tanári ambícióimat, mertmivel lelkemék pofátlan módon zabrálták el a cuccainkat. Örömömre szolgál, hogy volt, amelyik elsőre is értette, ha így szolottam vala hozzája: a szó, amit keresel, az, hogy kérem szépen.
Volt kötekedés, de egy láncos buzogány adott némi súlyt a mondandómnak. Meg persze szervezési galibák is akadtak, de nem ez volt eddig a legrosszabb.
Nagy köszönet illeti viszont Tomit, aki nem csak hogy pálinkákat hozogatott, de őzpörköltet is, ami nem gyengén nagyon finom volt és piszkosul jó másnaposságra. Tomit persze tiszteletbeli lovaggá ütöttük-vertük, de csak a jó ízlés határain belül. Tényleg kitett magáért, pedig oka sem volt rá.
Így összességében egy nagy muri volt, kihagyhatatlan, főleg azon jelenetek, mikor a Királyunk picit becsicssentett.
Hazafelé másnap pedig a “fekete vonaton” pöfögtünk, millió fokos nem hidegben, holtfáradtan. Komolyan, belegondolni is szörnyű volt a mai munkába, de aztán mára már jobb lett.
Tehát ajánlom mindenkinek a demecseri káposztanapokat!

Talán még annyit zárásként, hogy az enedik pálinka utn megfejtettem a szőrtelenítés értelmét: a lovagi cím visszavonása.

Remények

Nos, tegnap felhívott az a cég, ahol hétfőn voltam meghallgatson és kitöltettek a meghallgatókkal egy amolyan személyiségteszt-féle izét. No comment. Viszont közölték, hogy nagyon jó volnk én az ő soraikba, menjek már legyek szíves hétfőn-kedden a képzésükre, szerdán vizgázzak, csütrtökön már keressek pénzt. Nos, így lesz, reményeim szerint legalábbis.
Másrészt előszedtem egy régi szakdolgozatomat és nem kicsit átíírtam, bő a kétszeresére növelve a terjedelmét. Most kiadót keresek hozzá, hátha.
Így ezek után kezdem nem is olyan vészesnek látni a világot. Ilyenkor szokott jönni egy telefonszámla-fizetési felszólítás.

Bürokratikus paradoxon

Hogy teljes legyen a mai napom, elmentem jól a városnak a házára, ami van neki öcsémnek intézni papírokat, amíg az egyetemen lógatja a lábát. Rövid úton odáig sodródtam, hogy azon merengjek, vajon akkor lő le nagyob eséllyel a biztonsági, ha jelzem munkatársi irányában felgyülmlett nemtetszésem, avagy akkor, ha inkább sírva-röhögve kimenekülök?
A sorban állókról ne is beszéljünk, mindenki sejti, mi lehetett, bár nagyon zavaró volt a hátam mögött állókét hölgy, akik átlag fél percenként átkozták sorsukat azért, mert lassú sorba álltak. Holtidőben a táskájukat próbálták az ülepembe dugdosni
Ezen a benyomáson az ügyintéző magántelefonálgatása sem javított.
De hog két ügyintéző ugyanarra a dologra teljesen mást mond ugyanannak a törvénynek a szellemében, az nonszensz… Vagy csak én gondolom így?

Eredmények

A minap egy cimborámmal összeültünk meghányni és megvetni az let nagy dolgait, pontosabban a sajátunkét, amolyan felsorolás formájában összegezve eddig elért eredményeinket, ahogyan teszik ezt a férfiak együtt, mióta világ a világ – tehát túl a harmadik sörön. Éppen ezért is nem vagyok száz százalékig biztos benne, hogy e rövid kis párbeszéd szószerint ekképp hangzott el, de a lényegi tartalom tuti stimmel. Valahogy így volt:

Én: van egy felsőfokú végzettségem, egy asztrológiai végzettségem, amit levelezőn szereztem.

-Nekem meg baromi  jól fizető állásom! – szólott Ő.

Itt vége is szakadt…

Ez mocskolódik?

Nos, a minket lejárató indexről hozzám került némiérdekesség… Konkrétan, hogy nyíltan támogatják a drogfogyazstást. Ez után egyértelmű a kérdésem: EZ mer lejáratni és töketlen homokosoknak bemutatni minket itt és leginkább itt? Nagyon csúnya levél lesz ebből. És persze nem hagyom ki a dolog legundorítóbb részét sem, tehát azt, hogy magukat és a stábjukat meg nem nevező két arannyos lány volt a videóink elkövetője, akik bő lére eresztett interjúból elég érdekesen szelektáltak.

Fel vagyok háborodva, nagyon is.

Azfeszt a csapattal

Tehát a haditornás csapattal azfesztre mentünk, mivel évi 5 ingyen fellépést ígértünk pártolónknak és ez volt az egyik. Kedvesemmel csak csütörtökön sikerült lejutni, de már a bejáratnál szolíd mosolyban volt részem, mikor a szekuris megkérdezte, szúró- vágóeszköz van-é nálam, mondtam, igen, megkérdezte mi, én felsoroltam és ott kifagyott. Mert egy kard, egy tőr, három bicska, egy fokos, két íj kb. 18 vesszővel, két bot és egy buzogány lapult a táskámban két karikás ostor mellett.

Túlestünk a csekkoláson, felraktuk a sátrat, kicsit próbáltunk, majd fellépés bokáig a porban, sérülésekkel körítve.

Szerencsére az estéink szabadok voltak, de mivel reggel fél hétig dübörgött az agyrepesztő basszus, elég nehéz volt az alvás. De sikerült, ráadásul Kedvesemmel még egy próbaházasság is köttetett.

A legújabb frissen felfedezett zenekarunk a Russkaja volt ami nagyon bejött.

Ami viszont felháborított, hogy az index csinált velem interjút, meg kint filmezett egész nap, s amiket összeszedtek, olyan módon vágták össze, hogy a viszonylag nyugodt rendezvényt a szexualitás melegágyának mutatták be vele. Többek között az iszapbirkózás is így van beállítva. Az indexes videók között van az ominózus anyag Cápák és mocskos erotika az azfeszten címmel. Hogy kapni fognak egy csúnya levelet, az egészen biztos.

No de a lényeg: fáradtan, büdösen, lázasan, de végül csak sikerült hazaesni.

Hajnal… off

…mert ugye nagy okosan kitaláltuk, hogy bográcozós edzést tartunk ma, ami jó, mert tutira sokan jönnek és tutira sokáig maradnak. Tehát a menü sertéspörkölt, bő lével, kenyérrel, amit én sütök e percben is. A gond az, hogy tegnap éjjel akartam sütni, de a Murphy-féle sabotalus maximus itt is közbejött: se élesztő, se liszt nem volt itthon, így keltem ma hajnalban és sütök most reggel az elalvás küszöbén. És közben várom Zsót, hogy megérkezzen, hetek óta most látjuk egymást először.

Most komolyan, tudom én, hogy így van, hogy a balszerencse gyenge kifejezés erre az évemre, de azért befejeződhetne már…